Főoldal > Tudás > Milyen a megfelelő páraelszívó az Ön laborjában?

Milyen a megfelelő páraelszívó az Ön laborjában?

2024-11-23 10:26:48

A páraelszívó fontos biztonsági elem a kémia tantermekben és kutatólaboratóriumokban. Hozza ki a legtöbbet a páraelszívóból, azzal kezdődik, hogy kiválasztja az alkalmazásához megfelelőt. Ez azt jelenti, hogy pontosan tudni kell, hogy milyen típusú munkákat kell végezni a páraelszívóban, és választani kell az állandó légmennyiség és a változó légmennyiség között, választani a légcsatornás és a légcsatorna nélküli elszívóernyőt, és kiválasztani a megfelelő építési anyagot.

blog-1-1

Építési anyagok

A páraelszívónak kompatibilisnek kell lennie azokkal a vegyszerekkel, amelyeknek ki lesz téve. Például azok, akik savas emésztést végeznek, valószínűleg polipropilén füstelszívót vagy más, hasonlóan korrózióálló anyagot igényelnek. A radioizotópokkal vagy perklórsavval végzett munka általában rozsdamentes acélból készült. A nem korrozív vagy közepesen korrozív vegyszerekkel dolgozók számára általában elegendő a horganyzott acél füstelszívó.

blog-1-1

Csatornás vs. Ductless

A laboratóriumoknak meg kell fontolniuk, hogy a légcsatornás vagy cső nélküli páraelszívó megfelelő-e számukra. Hagyományos légcsatornás elszívóernyők bizonyos helyzetekben szükségesek: nagy mennyiségű savak befogadására, mint például a savas emésztési folyamat, nemesgázok kezelésekor, vagy olyan esetekben, amikor ismeretlen mennyiségű párologtatás történik a burkolatban. Bár ma a laboratóriumokban végzett kémia 90 százaléka elvégezhető szűrt füstelszívókban, még mindig van hely a hagyományos légcsatornás füstelszívóknak.

Másrészt azoknak a felhasználóknak, akik ismétlődő folyamatokat hajtanak végre, például a minőség-ellenőrzés során felmerülő folyamatokat, és tudják, mekkora mennyiségű vegyszert fognak használni és milyen hőmérsékleten, valószínűleg előnyös lenne a légcsatorna nélküli füstelszívó használata. Mégis, a páraelszívó kiválasztása előtt a felhasználóknak át kell adniuk a gyártónak az általuk használni kívánt vegyszerek listáját, hogy segítsenek kitalálni, hogy a légcsatornás vagy a légcsatorna nélküli a megfelelő megoldás.

Még azután is, hogy egy laboratórium a légcsatorna nélküli elszívóernyő mellett döntött, továbbra is felmerül a kérdés, hogy milyen típusú szűrés felel meg a legjobban a biztonsági követelményeknek. Egyes laboratóriumoknak HEPA-szűrésre és molekuláris szűrésre is szükségük lesz. Például olyan törvényszéki laboratóriumok, amelyek opioidokat és analógjaikat kezelik, és analitikai kémiát végeznek, amely veszélyes vegyi anyagokat tartalmaz, hogy meghatározzák azok hatékonyságát és egyéb tulajdonságait. Ebben az esetben egy HEPA- és molekuláris szűrő integrálható a szűrőrendszerbe a megfelelő biztonság érdekében.

blog-1-1

CAV kontra VAV

Az állandó légtérfogatú (CAV) páraelszívók a szárny helyzetétől függetlenül ugyanannyi levegőt bocsátanak ki, míg a változtatható levegőmennyiségű (VAV) rendszerek a szárnynyílástól függően változtatják a páraelszívóból távozó levegő mennyiségét. Speciális alkalmazásokhoz, mint például savak forralása, a CAV a legjobb választás, mert a levegő mennyiségének csökkentése lehetővé teszi a hő felhalmozódását az elszívó belsejében. A létesítmény követelményeitől függően CAV vagy VAV páraelszívó használható az általános kémiához.

A VAV előnyösebb a légcsatornás páraelszívóknál, mint a cső nélküli elszívóernyőknél. Ennek az az oka, hogy a légcsatornás elszívóernyőknél csökkenteni kell az épületből kiürített légáramlás sebességét. Szűrt páraelszívóknál a VAV kevésbé hasznos, mert a kondicionált levegő a helyiségen belül marad.

Ezeken a megfontolásokon túlmenően, a laboratóriumaikhoz páraelszívót választó egyéneknek az ezzel járó tőke-, telepítési és működési költségeket is meg kell vizsgálniuk; garanciák; valamint a gyártó által kínált szolgáltatás és támogatás annak biztosítására, hogy megtalálják a költségvetésükhöz illeszkedő és biztonsági igényeiket kielégítő ideális rendszert.

Előző cikk: Háromféle általános munkaállomás a laborban

TALÁN TETSZENE